Százharmincnégy éve, 1884. november 6-án született Budapesten Germanus Gyula, felvett nevén Julius Abdulkerim Germanus, pontosabban Abdul Kerim, azaz a Kegyes Isten szolgája, arab nevén al-Hadzs Abdul Karím, keletkutató, nemzetközi hírű orientalista, arab kultúrtörténeti író, nyelvész, (török nyelvtankönyv) történész, a török akadémia tagja.
Színes, izgalmas életet élt, többször is szembe nézett a halállal - de 95 évig és még egy napig sikerült győznie. 39 évvel ezelőtt, a születésnapja utáni napon, november 7-én halt meg.
Kettős évfordulója körül a megemlékezés mellett ismét felszínre kerül az első felesége által írt remekmű, a színes, izgalmas, letehetetlen bestseller, a Bengáli tűz.
Hajnóczy Rózsa utazásuk elején, már a hajón elkezdte írni naplóját (18 kötet lett) - amiből később a regény született.
(Forrás: http://www.locseitemeto.eoldal.hu)
Hogy mit keres Hajnóczy Rózsa regénye Germanus Gyula születése és halála megemlékezésén?
Germanus - rövid idővel halála előtt azt nyilatkozta, hogy a könyvet ő írta, pedig a regény - születésétől, megjelenésétől fogva G. Hajnóczy Rózsa műveként vált ismertté. A három évig íródott, több kötetből álló naplót valóban Germanus szerkesztette, de ez nem jelenti azt, hogy ő írta volna.
Hajnóczy Rózsa halála utáni megjelenő könyvben még ezt írta:
„Szomorú feladatomnak teszek eleget, amikor megboldogult feleségem, Hajnóczy Rózsa Bengáli tűz című könyvének új kiadásához bevezető sorokat írok.”
Mi vihette rá, ki vehette rá, hogy 35 évnyi hallgatás után más nyilatkozatot tegyen?
Cherchez La Femme - Keresd a nőt!
A nő ez esetben Aisha - Kajári Kató, a második feleség.
Kajári Kató írónőként van nyilvántartva, pedig mindössze egyetlen regényt írt, Tiszavirág címmel. Éppen könyvének bemutatóján találkozott Germanussal, akinek hamarosan tanítványa, munkatársa, majd felesége lett.
Hogy mennyire illettek össze, mennyire azonosultak, az jelzi, hogy Kató imádattal csüggött a férjén - felvette az iszlám vallást, és az Aisha nevet. Ezt az imádatot megerősítik a csillagok is, erről meséljenek a Vénuszok:
1. Germanus horoszkópjában Vénusz a Mérleg jegyének legelején - ami a számára ideális nő képét mutatja.
Kajári Kató a megtalált nőideál - Vénusza a Mérleg legelején - ott, ahol Germanusnak kell.
Kettejüket azonban még ennél is erősebb kötelék köti össze, Germanus Napja, Merkúrja a Skorpió közepén - Kató Marsa és Holdja ugyanott, Gyula a megtalált férfiideál.
Hajnóczy Rózsa horoszkópjában Vénusz a Rák jegyében - ő - mint nő - gyakorlatilag az ellenkezője annak, akire Germanus vágyik, ráadásul féltékeny.
Ezek ismeretében bogozzuk tovább a szálakat.
Kajári Kató regénye éppen nem hozott eget rengető sikert (életének második könyvében 1985-ben megírta visszaemlékezéseit a férjéről, Kelet vándora címmel).
Hiába van uralomban a Vénusza, ez csak a kölcsönös szerelemhez elég, de ha megnézzük a pénzházát, jól láthatjuk, hogy Jupiter oppozíciót vet, Plútó és Uránusz egyenesen megsemmisíti. egyszóval magánvagyona semmi. Ezen kívül irigy és rosszindulatú is - Rózsát kezdettől fogva gyűlöli - hiszen ő az oka, hogy Gyulája mégsem egészen az övé. Germanus nem engedheti meg magának a botrányt - ezért türelemre inti Katót.
Nézzük a tényeket:
Germanus és Kató 1938. június 9-11-én találkozott először, az első magyar Könyvbemutatón. Mindkettejük nyilatkozatából tudjuk, hogy a találkozás után Kató hamarosan Germanus tanítványa lett. Feltételezhetjük, hogy ez a "hamarosan" kb. egy hónapot takar - persze ez csupán feltételezés.
Az első találkozás ideje érdekes dátumnak tűnhet, ha Hajnóczy Rózsa öngyilkosságának az okát keressük. Búcsúlevél nem maradt, ha maradt is, volt, akinek érdekében állt azt megsemmisíteni. Csak Germanus nyilatkozatát ismerjük: "nehezen viseli el az izgalmakat, irtózik a háborútól, retteg a bombázásoktól".
Germanus - állítása szerint - vidékre utazott, hogy lakást keressen feleségének - amikorra visszatért, felesége már eszméletlen állapotban volt, nagy adag Phanodormot, altatót vett be… pontosan hat évvel Kató felbukkanásának, vagyis megismerkedésük napán.
Elgondolkodtató információk ezek, főleg, ha Germanus utolsó szavait idézzük: "Életem egyetlen zavartalan boldogsága Katókám volt, az én ihletem. Hálával és szeretettel halok meg, és a túlvilágon várom őt"
Ez már megmagyarázza Germanus kijelentését, miszerint ő írta a világhírűvé vált Bengáli tűz c. regényt. Kijelentésének egyetlen oka volt: így akart gondoskodni Aisha anyagi jólétéről - hiszen a jogdíjat a nagysikerű, bestseller után örököse, özvegye kapta.
Érdekes és elgondolkodtató. Az első feleség három évig vezeti a naplót, szikrázó, csillogó, szórakoztató, vagy könnyeket fakasztó történeteket jegyez, amihez kell a szellem és a tehetség. Utólag - 35 évvel később (1979) még is a férjnek tulajdonítják a Művet. Ha Germanus, azaz al-Hadzs Abdul Karím műveit olvassuk, egy percig sem érezzük azt a bűvös légkört, azt a csakis asszonyszemmel láttatható varázslatot, ami Hajnóczy Rózsa regényében az első perctől az utolsóig kísér.
Úgy gondolom, ideje volna már az utókornak tisztázni a tényeket, megadni az írónőnek az Őt megillető helyet az irodalomban.
Ehhez ajánlom Pap Ágnes: G. Hajnóczy Rózsa indiai levelei – I. című pontos, precíz, megbízható munkáját.