Bél Mátyás
A Magyar Tudomány házának megalapításának gondolata - feljegyzések szerint - először az 1700. as év második felében merül fel Bél Mátyás tudós, polihisztor gondolataiban.
Több, mint nyolcvan év után Bessenyei György katonaköltő már nem csak gondolatban - írásban is rögzítette a tudomány házával kapcsolatos elképzeléseit.
Tíz év múlva, 1791-ben az országgyűlés programjába iktatta a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását, de a terv - csak terv maradt.
1825-ben, a pozsonyi országgyűlésen Felsőbüki Nagy Pál indulatos beszédet mondott az "elkorcsosodó" főurak ellen, akik nem törődnek nemzetük érdekeivel. A Magyar Tudomány történetében nevezetes nap 1825. november 3-a. Felsőbüki Nagy Pál beszéde után váratlanul szót kért gróf Széchenyi István - és felajánlotta birtokainak egy éves jövedelmét. A felajánlást először döbbenet, majd a többi főnemes felajánlása, hozzájárulása követte.
kizdiai Sina Simon
Szinte szállóigeként ismerjük Gróf Széchenyi István 60.000 felajánlását, de alig, vagy egyáltalán nem emlegetjük Báró hodosi és kizdiai Sina Simon diplomata - bankárt, aki 80.000 forintos felajánlásával a legnagyobb összeget tette le a tudomány asztalára.
Teleki József
Teleki József kormányzó - teljes könyvtárát ajánlotta fel - aki az 1830. november 17-i alakuló ülésen elnyerte az Akadémia Első Elnöke tisztségét.
Az Akadémia elnökei között találhatjuk báró Eötvös Józsefet, Trefort Ágostont, báró Eötvös Lorándot, de Kodály Zoltán és Vizi E. Szilvesztert is.
Lovász László
A Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi elnöke 2014. május 6. óta Lovász László matematikus, aki a számítógép - tudomány területén lett világhírű.